Mi a személyi edző feladata?
Amikor egy vendég felkeres egy személyi edzőt, hogy az ő irányítása alatt eddzen, elsősorban azért teszi, mert biztos eredményt szeretne elérni, kell neki a motiváció, az, hogy valaki mellette álljon és mondja, mit kell csinálni, valamint bízik benne, hogy személyi edző mellett nem éri semmilyen sérülés.
Annak ellenére, hogy a vendégnek lehet határozott elképzelése az elérendő céljáról, az edzőnek figyelnie kell az egyéni jellemzőkre és amennyiben hiányosságokat talál, azokon is javítania kell.
Mi a feladata tehát a személyi edzőnek?
Az edzőnek az erőnlét, állóképesség javítása mellett az egész test funkcionális működését kell fejlesztenie, amibe beletartozik a helyes testtartás, testhelyzetek berögzítése, az ízületi mozgástartományok visszaállítása, a kötött izmok lazítása, a gyenge izmok erősítése, az életmódból fakadó izomeltolódások kiegyenlítése, a testkontroll, testtudat, a mozgásminőség fejlesztése, hiszen ezek hatásaitól fogja jobban érezni magát a vendég a mindennapjaiban is.
A fokozatosság elvét mindig be kell tartani, különben a sérülésveszély esélyét nagymértékben megnöveljük. Az edzések során pedig a bemelegítés-fő rész-levezetés/nyújtás sorrendet figyelembe véve más-más fejlesztendő területre koncentrálhatunk, túlterhelés nélkül.
Mik az edzést felépítő részek jelentőségei?
Bemelegítés:
Szerepe mindig a szervezet felkészítése a későbbi terhelésre. A bemelegítésben kell hangsúlyt fektetni az ízületi mozgástartományok kitolására, a szövetek rugalmasabbá tételére, melyek érdekében pl. önmasszírozó hengert, és mobilizációs technikákat is alkalmazhatunk.
A bemelegítésben alkalmazott mobilizáló gyakorlatok aktív, dinamikus gyakorlatok, melyek során folyamatos antagonista (ellentétesen ható) izom feszítésekkel érjük el az agonista (adott izom) izom nyújtását/az izom körüli szövetek rugalmasságának fokozását, valamint az ízületi elemek felkészítését.
A mobilizációs technikák, gyakorlatok egyben a stabilizáció (meghatározott, szabályozott végrehajtás, testkontroll) fejlesztésére is szolgálnak. Míg az egyik ízület mozgástartományának fokozása a cél, addig a test többi része nem mozoghat koordinálatlanul, mert az befolyásolná a mobilizálandó ízület működését is, ezért a test többi részét stabilizálni szükséges. Az ízületi átmozgatásban a tempósabb, dinamikusabb lendítések, ballisztikus mozgások is megjelenhetnek!
Miközben pl. a személyi edzéseken ezeket gyakorlatokat végezzük, a mobilizáció és stabilizáció fejlesztése mellett a testérzékelés, testtudat, a kontroll, az idegrendszer-izomrendszer kapcsolata is fejlődik, azaz a hajlékonyságot és a koordinációs képességet fejlesztjük.
Az életmódból fakadó egyéni jellemzőket már a bemelegítés során figyelembe kell venni és azokra a területekre, amelyek nem fiziológiailag optimális tulajdonságokkal bírnak, nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Pl. aki ülő munkát végez, annak többek között a gerinc ágyéki-háti szakaszának átmozgatása rendkívül fontos feladat!
A bemelegítés során – a mozgás megfigyelésével – a személyi edzésen a vendég testtudatáról, mozgástechnikájáról rengeteg információt szerezhetünk.
Fő rész:
Ide tartoznak azoknak a gyakorlatoknak az összessége, amelyek a testre olyan terhelést és igénybevételeket mérnek, melyek a meghatározott célok hatékony elérését segítik. Általában a teljesítménybeli, kondicionális képességek fejlesztése történik itt meg. A fő rész edzésprogramját az egyén jelenlegi mozgásszervi tulajdonságai, fizikai állapota és testtudata nagyban befolyásolja.
Kezdő vendégnél alapvetően a mozgástechnika, a gyakorlat kivitelezésének helyes elsajátítása a cél, valamint a törzsizom fejlesztése lesz elsődleges. A törzs stabilitásának és fejlesztésének hiánya következményeként a terhelések megfelelő felvétele nem lehetséges, a szervezet előbb-utóbb túlterhelődik és a probléma ott fog jelentkezni, ahol a leggyengébb a szerkezet. Hiába lesznek erősek a karok, a mellkas izmai, a combok, lábak, ha a törzs nem képes elnyelni, és átvezetni az általuk generált erőket, a folyamatos nyíróerők és nyomatéki erők a gyenge részben fognak kárt tenni, így valószínűleg a gerincoszlop fogja megsínyleni ezt az edzésmódszert. A gerincoszloppal viszont az a probléma, ha egyszer sérül, akkor annak maradandó következményei is lehetnek, ami eléggé meg tudja keseríteni az életet. Ezért nem érdemes ész nélkül belevágni a felületes, esztétikailag vonzó izmok edzésébe!
TANFOLYAMAINK
ÁLLAMI SZAKKÉPESÍTÉST ÉS NEMZETKÖZI VÉGZETTSÉGET ADÓ KÉPZÉSEK
Nem a felszínen látható izmoknak van a legnagyobb stabilizáló szerepük, hanem az ízületekhez legközelebb húzódó kis izmoknak. Ezért a személyi edzésben, az ízületvédelem szempontjából időt kell szánni azokra az izmokra is, amelyek fejlődése szabad szemmel nem biztos, hogy érzékelhető, viszont a későbbi teljesítménynövelésben és hatékonyságban alapvető feltételként működésüknek jelen kell lennie ahhoz, hogy a fejlődés sérülésmentes lehessen. Ezen kívül pedig megemlítendő az is, hogy nem csak az izom veszi fel a terheléseket, hanem az ízületek is, ezért ezek fejlesztése és hozzászoktatása a személyi edzésben szintén időigényes és fontos.
A törzs stabilitásának fokozása mellett a koordinációs, egyensúlyi és természetes mozgásformákhoz közeli alapgyakorlatok (melyeket a mindennapok során a civil életben is használunk) helyes kivitelezésének rögzítése prioritást élvez, majd pedig a jó mozgásminőséggel végrehajtott gyakorlatokkal lehet a teljesítménynövelésre áttérni.
Átlagemberként a személyi edzésben a teljesítménynövelés (fittségi szint növelése) elsősorban az erő- és az állóképesség fejlesztésből tevődik össze. Gyorsaságfejlesztő módszerek speciális esetekben, célirányosan valósíthatók meg, de csak abban az esetben, ha a minőség és az erőnlét már rendelkezésre áll.
A személyi edzés végi levezetés, nyújtás szerepe a szervezet megnyugtatása, illetve a terhelés következményeként jelentkező, a későbbi terhelésfelvételt negatívan befolyásolható élettani folyamatok csökkentése. Ide tartozik pl. a tejsav-felhalmozódás, vagy az izomrövidülés, mely mozgástartomány beszűküléshez vezethet, illetve növeli a sérülésveszély lehetőségeit. A szimpatikus rendszer megnyugszik és a paraszimpatikus szabályozás veszi át az uralkodást a szervezet felett, csökken a pulzus, normalizálódik a vérnyomás. A levezetésnek nem csak élettanilag, hanem pszichésen is nyugtató szerepe van. A nyújtás során alkalmazott elsősorban passzív nyújtó technikák az ízületi mozgásterjedelem fokozásában, az izmok, egyéb kötőszövetes elemek lazításában (hajlékonyság fokozása), szintén a testtudat-testérzékelés fejlesztésében játszanak nagy szerepet.
Amennyiben mélyebben szeretnél megismerkedni a képességfejlesztő módszerekről, mobilizáló-stabilizáló technikákról, várunk szeretettel személyi edző tanfolyamunkon!
Führer Diána
sportoktató aerobik és testépítésben, személyi és erőnléti edző, gerincspecialista
ISMERD MEG TANFOLYAMAINKAT!